Minden, Ami Japán

Nézzünk először is pár alapvető eltérést a magyar és a japán oktatási rendszerben.

Egyik szembetűnő ilyen az egyenruha. Japánban az óvodásoktól kezdve minden oktatási intézménynek van egyenruhája. Lányoknak rakott szoknya, térdzokni, és iskola válogatja, milyen felső. Fiúknak elegáns nadrág, fekete, esetleg sötétkék színben, hozzá passzoló öltönnyel. Ez alapján egyébként az utcán be lehet azonosítani a diákokat, hogy melyik iskolába járnak.

(egy japán iskola egyenruhája)

Másik alapvető különbség az, hogy a tanévkezdés áprilisban történik. A japán diákok első tanévük vége júliusban van, második félév kezdete pedig szeptember 1-én. A japánoknak is van nyári szünetük, csak épp kb. 4-6 hét, az itthoni 10 helyett. Érdekes még, hogy a kissé rövidített nyári szünet, és az átlagosan hosszú téli szünet mellett a japán diákoknak csak egy nagyon rövid tavaszi szünete van, őszi egyáltalán nincs.

Ezen kívül még érdemes talán megemlíteni, hogy a japán általános iskolák 6 évesek, utána követi őket egy 3 éves "Alsó-középiskola", majd egy "Felső-középiskola". Japánban a  "Felső-középiskolát" hívják gimnáziumnak, amit már csak az egyetem követ.

Japán általános iskolák:

Az általános iskolában a japán diákok nem kapnak jegyeket, osztályzatokat. Itt csupán három féle értékelés létezik: jól megfelelt, megfelelt, vagy még egy kicsit igyekezni kell. Ennek ellenére mondanom sem kell, hogy a japán gyerekek ezzel nem élnek vissza, hanem küzdenek azért, hogy minél jobb bizonyítványt vihessenek haza.

(japán bizonyítvány)

Ezen kívül a japán általánosokban háromszor tartanak egy, úgymond "keverő vérfrissítés"-t, ami abban merül ki, hogy kétévente felcserélik az osztályokat. De nem úgy, hogy "most a c osztály lesz a b", hanem úgy, hogy "a c osztályba járó xy most a b osztályba fog járni". Tehát az évfolyam tagjait keverik össze. Ez egyébként azért is jó, mert így a gyerekek több embert ismernek meg, és mivel a kisebbek könnyebben barátkoznak, lehetőségük van kilépni a skatulyából.

Az utolsó indokot alátámasztja az is, hogy egy osztályfőnök egy osztálynak egy évig az osztályfőnöke, utána újraválasztás. Persze előfordulhat, hogy egy osztályfőnök egy osztálynak két évig marad, de általában ez elég ritka. De, mondjuk ez a jellemző már nem csak az általános iskolákra, hanem a japán sulik egészére vonatkoznak.

Japán "alsó-és felső-középiskola"

Igazából, ami CSAK erre jellemző, az a "dolgozat hét", vagyis az a hét, amit félévenként tartanak. Ennek a hétnek minden napján vizsgáznak a japán diákok - japán nyelv, fizika, matematika, angol nyelv, világtörténelem és japán irodalom tantárgyakból.

Ami minden japán sulira jellemző...

Nincsen menza. A japán diákok és tanárok egyaránt viszek az iskolákba (és a többi ember is a munkahelyére) egy kis ételes dobozt, bentót. (Lásd: Japán szépségtitkok).

A japán iskolákban nincsenek takarítónők. A diákok, saját maguk tanítási idő után ott maradnak, és kipucolják az iskolát. Tantermeket, folyosókat, mosdókat... ez azért is jó, mert egyrészt a diákok így hamar megtanulják a rendtartást és a csapatmunkát is, másrészt pedig, nem szemetelnek annyit, mint pl. nálunk, mert tudják, hogy aztán azt is nekik kell majd felszedni maguk után.

(japán általános iskola, tanítás után)

A japán iskolákban található úszómedence (külön, minden sulinak), amit szintén a diákok takarítanak, valamint saját tankert, ahol ők maguk termelnek különböző zöldségeket a sulinak.

(egy japán iskolai úszómedence)

Ezen kívül még érdekes lehet az, hogy Japánban a tanórákon nincsen helyettesítés. Amennyiben hiányzik a tanár, a diákok néma csendben, a helyükön ülve készülnek a következő órájukra.

Ezen kívül fontos szerepet kapnak még az osztályelnökök, a diáktanács tagjai,  diáktanács elnöke, a klubvezetők... de erről később szó lesz, egy külön írásban.